Stretching, mobility, jóga, Pilates – mi a különbség közöttük?

Sokszor látom, hogy keverednek ezek fogalmak, ezért nézzük sorban melyik mit jelent, és mi a különbség ezek között:

Stretching – nyújtás

A stretching különböző nyújtási módszerek összefoglaló neve. Elsősorban a mozgástartomány fenntartására vagy növelésére alkalmazzuk. Lehet benne statikus és dinamikus, aktív és passzív nyújtás is.

Mobility – mobilitás

A mobilitás tulajdonképpen azt fejezi ki, hogy milyen mozgástartományban tudunk saját izomerőből mozogni. Tehát nem ugyanaz, mint a hajlékonyság. Ezt könnyen ki is tudod próbálni, például nézd meg hannyattfekvésből meddig tudod a nyújtott lábadat a törzsedhez közelíteni. Aztán próbáld ki, hogy a kezeddel vagy külső segítséggel tudod-e még tovább mozdítani. Valószínűleg igen. Ez jól szemlélteti az aktív és a passzív mozgástartomány közötti különbséget.

A mobilitás fejlesztése többféle módon is történhet: nyújtásokkal, ízületi átmozgatásokkal, aktív véghelyzeti gyakorlatokkal, de akár súlyzós erősítő gyakorlatokkal is. Vagyis a stretching nem teljesen más, mint a mobility, lényegében annak egy része is lehet.

Jóga

A jóga ezeknél sokkal összetettebb. Egyrészt rengeteg változata létezik, amikhez nem is feltétlenül értek, és nem is tudnánk itt most végigvenni, másrészt a jóga nem csak testmozgás. Tartozik hozzá filozófia, meditáció, légzéstechnika is. Maguk az ászanák, vagyis a testhelyzetek sok nyújtó és mobilizáló jellegű elemet tartalmazhatnak, és vannak köztük olyanok is, amelyek komolyabb izomerőt, stabilitást vagy egyensúlyt igényelnek.

Pilates

A Pilates egy Joseph Pilates által kidolgozott, saját gyakorlatokra és végrehajtási elvekre épülő mozgásmódszer. Kiemelt szerepet kap benne a törzs stabilizálása, a mozgások pontos, kontrollált kivitelezése és a légzés. Az izomerő, a koordináció és a hajlékonyság fejlesztésére is alkalmas, de nem kifejezetten a mobilitás növelésére összpontosít.

És mi a RUNiverzum Mobility?

A RUNiverzum Mobility óráit kifejezetten futóknak állítom össze, elsősorban a boka, a csípő, a gerinc és a vállöv mozgására koncentrálva.

Az órákon többféle módszert alkalmazunk: dinamikus és statikus nyújtásokat, kontrollált ízületi átmozgatásokat, valamint olyan gyakorlatokat, amelyekben a mozgástartomány végén is aktív izommunkát végzünk.

A célunk nemcsak a mozgástartomány fenntartása vagy növelése, hanem az is, hogy minél nagyobb tartományban tudjunk saját izomerőből, kontrolláltan mozogni.

Bár ez nem kifejezetten erősítő edzés, az aktív gyakorlatok és a véghelyzetekben végzett izommunka miatt könnyen lehet, hogy az óra végére “érezni” is fogod az izmaidat. 🙂