Kutyás futás a gyakorlatban
Miután az első részben megbizonyosodtunk róla, hogy kutyánk alkalmas a futásra, és beszereztük a szükséges minimum felszerelést is, nézzük most meg ebben a cikkben azt, hogy mit kell tudnunk magáról a futásról a kutyával.
A harmadik részben pedig azzal fogunk foglalkozni, hogy elengedhetjük-e a kutyát futás közben.
Távolságok és időtartam
Első kérdés az, hogy milyen futásokra vihetjük magunkkal a kutyát. Mint az előző fejezetben már leírtam, ha most kezdjük a műfajt, akkor ne egy félmaratonnal induljunk. 5-10 kilométeres maximum 1 órás Fun-Run-ok tökéletesek a kezdéshez minden szempontból.
Továbbá egy betanulós kutya egy összetettebb edzésfeladatnál még akadályozhat minket, így én azt javaslom, hogy ezeket is hagyjuk későbbre, amikor már összeszoktunk, megtanulta a szükséges parancsokat.
Mi már jól tudunk együtt dolgozni, így a pl. a repülőfutásos edzéseket kifejezetten élvezi is a kutya, jópofa, az ő szemszögéből, hogy akkor most tényleg szaladunk kicsit.
Összességében hacsak nem sprintelsz le maratonokat napi szinten, akkor egy közepes-nagy termetű egészséges kutyát a tempóddal nem fogsz tudni megszívatni, még egy erős terepfutó tempót is tartani fog, ha a körülmények számára is jók.
Kutyás futóútvonal választása
Első és legfontosabb szabály: Kutyával a minimálisan szükségesnél többet, intenzív tempóban aszfalton, betonon nem futunk! Az ízületei rosszabbul bírják, illetve rajta nincs csili-vili, 50 000 forintos ütéselnyelő talpú futócipő, így nagyobb terhelést is kap. A tappancsának se tesz hosszútávon jót, a kemény érdes felület egy idő után felhorzsolhatja. Nyáron (már úgy értve, hogy amíg egyáltalán elviheted a kutyát nyáron, lásd a következő fejezetben) meg még meleg is lehet, szintén sérülés veszéllyel.
Ez nem azt jelenti, hogy a 500 méterre lévő erdőbe is autóval kell menni, vagy hogy egy lassú, rövid esti futásra nem viheted magaddal, de komolyabb távolságokat csakis erdőben, természetes talajokon fussunk.
Szóval akkor természetbe, terepre. De azért itt is vannak jobb és rosszabb lehetőségek. A legjobb: pihe-puha erdei ösvény, amin nincsenek se kicsi se nagy kövek, csak a gyönyörűséges erdei talaj. A másik véglet: nagy köves, görgeteges hegyi jellegű út, ez nagyon balesetveszélyes: a kutya tappancsa kisebb, lába sérülékenyebb mint a tied, ha becsúszik mélyen két nagy szikla közé, és ezen jól megijed és megugrik, nagy szerencse kell ,hogy megúszd a lábtörést. A kettő között minél jobban közelít egy út a puha, egyenletes erdei úthoz annál jobb. Természetesen kavicsos ösvény, kevésbé járt füves út is még a bőven jó kategória.
A balesetveszélyes útszakaszok felismerése a te feladatod, a többit pedig hamar ki fogod tapasztalni, mi az a felület, út, amire kevésbé szívesen megy a kutyád.
Amire még érdemes figyelni, az a toklászos, bogáncsos növényzet, ha ilyenbe belekavarunk, akkor otthon mindenképp nézzük át a tappancsokat, füleket, bundát. Ha ilyesmi rossz helyen, hosszabb ideig bent marad, gyulladást okozhat.
Szempont lehet, ha melegebb időben futunk, hogy tudunk-e patakot, forrást felfűzni az útvonalra, egy kis felfrissülés mindkettőnknek jó ilyenkor.

Kutyás futáshoz alkalmas időjárás
Kutyás futásnál nagyon fontos szempont az időjárás. A legfontosabb: nyáron,melegben nem viszünk kutyát futni! Más a hőháztartásuk működése, kevésbé bírják a hosszú folyamatos terhelést melegben. (A kutyák hőháztartásának működéséről itt van egy nagyon jó videó) És sok kutya hajlandó túlhajtani magát a gazdával, így az a biztos, ha nem kockáztatunk.
Az hogy pontosan hol van ez a határ, az a kutyádtól, illetve leginkább a bundájától függ (illetve ha nagyon szőrszálhasogatni akarunk, akkor a bundától, a kutya felületétől, tömegétől, a leadott teljesítménytől, a fül méretétől, az orrüreg hosszától meg még egy rakat dologtól függ, de nem tervezünk a kutyaanatómia és a termodinamika mély összefüggéseibe belemenni).
Egy husky lehet már 10 fokban sem érzi túl jól magát, egy rövid szőrű vizsla vagy agár még lehet hogy viszonylag jól elvan 20 fokban is. Ki kell tapasztalni, elég egyértelműen lehet látni, hogy mikor van az a pont, amikor már annyira nem élvezik. Ilyenkor már nem előtted fog vígan kavarni, hanem beáll melléd, lassít, esetleg lemarad.
Ha ez bekövetkezik, akkor még baj nincs, de vedd figyelembe, hogy már nem akar teperni, kezd komolyan melege lenni. Lassíts vagy álljatok meg kicsit, itasd meg, locsold le, és lassan induljatok hazafele. Jegyezd fel, hogy mik voltak a paraméterek (pl. 20 fokban, 10 km után már kezd sok lenni).
Fontos,hogy alulról közelítve kezdjük ezt a kitapasztalást, ne onnan induljunk el, hogy akkor 25 fokban szeret-e vajon futni. Szóval most van az ideális idő elkezdeni a kutyás futást, és kitapasztalni, hogy tavasszal mikor jön el az a hőmérséklet, ami már nem megfelelő.
A hőguta életveszélyes állapot a kutyánál, így a melegben való futást egyszerűbb kerülni, mint a határokat feszengetni és kockáztatni. Ha sikerült volna mégis túlmelegíteni a kutyát, haladéktalanul kezdd meg a lehűtését (hideg víz, borogatás, árnyék, klimatizált környezet). Ha görcsök, rohamok, hányás, eszméletvesztés történik elszíneződött nyelv vagy íny jelenik meg az már közvetlen életveszélyes állapot, azonnal a hideg vízbe mártott kutyával, maxon üvöltő klímával állatorvoshoz kell menni!
Természetesen nem tizedesjegyre működik ez a történet, a hőérzetet, hőcserét sok más tényező is befolyásolja, embernél és kutyánál is: Például magasabb páratartalmú, mozdulatlan levegőben a relatív hőérzet rosszabb, ennek oka, hogy a párologtatás kevésbé hatékony, így a kutyának (és embernek) mikor van melege határ alacsonyabb hőmérsékletre kerül. Ugyanígy száraz, szeles időben a párologtatás hatékonyabb, így egy kicsit jobb a helyzet. Bár hozzá kell tenni a kutya párologtatását a szeles idő kevésbé javítja, mint az emberét!
Saját tapasztalatom az, hogy a mi elég vastag, dupla, terrieres bundájú kutyánk 15 fok felett már kicsit korlátosabb, 20 fok felett pedig nem igazán szeret intenzíven mozogni. Ez azt jelenti, hogy 15 fok alatt szinte bármit, bármeddig bír (legalábbis az én futórealitásaimat figyelembe véve.. :D), 15-20 fok között 1 órát még simán lehoz, de utána már néha kezd “főnök, melegem van” jeleket mutatni. 20 fok körül meg max egy rövid fél órás, laza Zone 2-es futás mehet, de az is max 21-22 fokig.
Én 15-20 fok között már kifejezetten olyan futásokra szoktam vinni, ahol tudom hogy lesz forrás-patak, ahol tud, ha akar (általában nem akar) nagyot inni, kicsit belelépni a vízbe (tappancsok a hideg vízben nagyon jó hűtésre),és kicsit le tudom locsolni a bundáját.
Egyéb időjárási tényezőkkel kapcsolatban pedig te ismered a kutyádat, mi az, ami esetleg zavarja. Egy vihartól félő kutyát ne vigyél vihar előtt futni. Egy olyan kutyát, ami nem szereti az esőt, ne vigyél esőben futni. Ha zavarja a sár vagy a víz a tappancsán (van ilyen 🙂 ), akkor kénytelenek lesztek csak száraz időben futni.
Összefoglalva az időjárást, a hőmérséklet a legfontosabb tényező. Az elején, hideg irányából indulva tapasztald ki, hogy meddig érzi jól magát a kutyád. Ahogy melegszik az idő, figyelj a jelzéseire, ha már láthatóan csökkentene az intenzitáson, ne erőltesd, válts lassabb tempóra, pihenjetek, igyatok, ha lehet vizezd kicsit be. És ha megvan ez a hőmérsékleti határ, tartsd tiszteletben, és csak annál hűvösebb időben vidd magaddal.
A kutya viselkedése futás közben
Amiről érdemes még röviden szót ejteni, mert okozhat meglepetést, az a kutya viselkedése futás közben. A legtöbb kutya ilyenkor “zónába” kerül. A viselkedése, figyelme, parancsvégrehajtási hajlandósága megváltozik.
Ennek oka az, hogy beszéljünk szinte bármilyen kutyáról, ő úgy fogja érezni, hogy most feladatot teljesítetek. Egy vadászkutya az erdőben kicsit úgy érzi, hogy az eredeti feladatát végzi, egy pásztor jellegű kutya szintén. Egy munkakutya csak úgy általánosan épp dolgozik. Ki merem jelenteni, hogy ilyenkor minden kutya úgy is érzi, hogy ő most valami fontosat csinál, feladatot hajt végre.
Mit jelent ez számunkra? Annyit, hogy ebből a munkazónából való külső kizökkentésekre illetve hirtelen váratlan hatásokra reagálhat váratlanul, megszokottól eltérően. Egy amúgy full barátságos kutya futás közben nem biztos, hogy örül, hogy Fifike a lába közé fut és játszani akar. Egy épp feladatot végrehajtó kutya nem biztos, hogy nem jelez oda a másik kutyának, hogy ő most nem játszani akar, hanem dolgozik.
Sőt egy kicsit önállóbb (más szóhasználat szerint önfejűbb 🙂 ) kutyát az ő szempontjából teljesen indokolatlan parancsokkal te se biztos, hogy mindig ki tudsz zökkenteni, főleg az elején, mikor még nem gyakoroltátok.
További viselkedésbeli változás, hogy főleg a vadászkutyáknál, mint fent írtam, ilyenkor az ő “zónájuk” a vadászviselkedéshez van közelebb, így ha meglát valami vadat, sokkal nagyobb eséllyel startol rá, akár teljesen ignorálva a behívást, mint akár egy sima erdei séta közben.. Ez több szempontból is veszélyes lehet, kicsit a következő cikkben fogjuk ezt a témát körbejárni.
A harmadik, kicsit meglepő dolog ilyenkor, ami történhet, az más (általában kicsit bizonytalanabb lelkiállapotú) kutyák viselkedése a te kutyád irányába. Egy kiegyensúlyozott, jó lelki állapotú kutya ilyenkor dolgozik, teszi a dolgát, sugározza magából a magabiztosságot, határozottságot, boldogságot. Egy-egy bizonytalanabb kutyát ez a viselkedés és megjelenés triggerelhet, veszélyesebbnek érzékelheti a valósnál, vagy csak egyszerűen bosszanthatja, így ő mutathat valós vagy látszólagos agressziót felétek.
Ezzel sokat nem tudsz kezdeni, csak tudni kell a jelenségről. Amit megtehetsz, az a megelőzés, ismeretlen kutyával való találkozáskor, előzéskor megfogod a tiedet, és ha nincs elég szélesség a nagy ívű kerülésre (legalább 2-3 méter, de inkább több), akkor váltsatok le sétára egy 10-20 méteres szakaszra, kisebb a triggerelő hatás. És tudsz a jelenségről, és számítasz rá.
Sok futás után ezek a dolgok is finomodhatnak természetesen, sok gyakorlással simán elérhető, hogyha csak meglát egy másik embert a kutyád, magától igazodik, és addig láb mellett szorosan jön, amíg el nem hagyjátok. Ha csak egy is kicsit jobban elmélyedtél a kutyák viselkedésében, akkor azért jó eséllyel kiszúrható az is, hogy melyik kutyát fogjátok triggerelni, melyiket nem. Ha sokat futtok azonos területen, azt is meg fogod tanulni, hogy hol vannak olyan szagok, vadmozgások, ahol a kutyád különösen hajlamos nem figyelni, vagy esetleg bebűnözni, ott előre meg tudod már fogni szorosabban az adott szakaszra.
A viselkedéshez tehető még az, hogy futás közben a kutya nem csak fizikailag, hanem szellemileg is elég jól fárad, egyrészt nagy az ingerfrekvencia, másrészt jobban kell figyelnie a gazdára, gazda jelzéseire, meg úgy egyáltalán az együtt dolgozásra, mint egy sima sétán. Viszont pont emiatt egy nagyon jó, kötődést kialakító tevékenység a kutyáddal, mindkét fél számára.
Összefoglalva: az elején kutyás futás közben figyelj nagyon, számíts szokatlan viselkedésekre, reakciókra a te kutyádtól is, és más kutyáktól is. Ha másik ember, főleg ha kutyás mellett mentek el, mindig legyen a kutyád megkötve, lehetőleg szorosan meg is fogva. Amikor hátulról közelítesz meg kutyást, akkor viszonylag messziről, ha kell odakiálltással jelezd, hogy “kutyával jövök”, legyen ideje neki is behívni, megfogni a kutyát. Később pedig ahogy kölcsönösen tanultok, jobban tudni fogod, hogy mikor mire számíts, és hogy kell viselkedni a kutyáddal.
Ha lemaradtál volna, az előző részben azt tekintettük át, hogy milyen fajta kutyával, milyen egészségi állapotban, milyen felszerelésekkel tudunk futni. A következő részben pedig körbejárjuk kicsit pontosabban a póráz-póráz nélkül témakört jogszabályok és saját tapasztalatok szempontjából.




Nincs még hozzászólás